TÚLÉLNI EGY SOROZATGYILKOST - KARA ROBINSON TÖRTÉNETE

Leírás:

A film Kara Robinsont követi, amint túlél egy elrablást, és végül lebuktat egy sorozatgyilkost.

Véleményem: 

  Erre a történetre tik tokon találtam rá így tök random for you-ban, aztán egyre több és több részletet dobált fel belőle és elkezdett érdekelni a film. Végül a tegnapi nap megnéztem a teljes filmet, mert ugyan tudtam, hogy nagyjából mi lesz a filmben, de a végét direkt nem néztem meg, hiszen kíváncsi voltam a teljes történetre. 

 Maga a történet egy 15 éves kislány Kara Robinson történetét vetíti a nézők elé, ami ha úgy nézzük, tényleg megrázó. Még engem is megrázott a történet, pedig nem vagyok egy félős fajta. Viszont ha beleképzeljük magunkat a főszereplő helyébe, aki mint a film elején szerepel, valóban megélte ezeket, akkor már teljesen más a helyzet. 

 Ez a film azonban nem csak szórakoztatja a nézőket, hanem pszichológiai szempontból is sok dolgot megmutat. Például azt, hogy Kara fél, mikor odakerül, de próbálja a lehető legnyugodtabban kezelni. Vagy azt, mikor a szabadulása után próbálja azt mutatni, hogy minden rendben. Mintha semmi se történt volna. Próbálta elzárni maga elől a történteket, nem akart róla beszélni. Ám egy ilyen dologról igenis beszélni kell. Kell, mert sok dolgot megelőzhet, ha érintettként beszél róla az ember valakivel. 

 Maga a film egy órás, de sokak szerint egy rosszul megvágott ötvenhét perces film lenne valójában, amiben többet hagytak benne, mint kellett volna. Legalábbis olvastam már néhány helyen. Szerintem nem. Bár nem ismerem a valódi történetet, de szerintem a rendezők és a valóság béli Kara (ha részt vett a forgatásokon, nem tudom pontosan) nagyon figyelt a részletekre, de egyuttal arra is, hogy ne legyen túl felkavaró a film. Találtam egy cikket a kritika írása során, melyben azt írják, hogy Kara ma már hasonló helyzetben lévő gyerekeken segít - idézem -

Kara ma már más túlélőknek segít. 2019-ben hat másik emberrablás és nemi erőszak áldozatául esett nővel együtt készített interjúsorozatot egy dokumentumfilmben. „Ültem a kanapén velük, akik hozzám hasonló túlélők. Ebben a pillanatban értettem meg, hogy fontosabb célja van az életünknek. Mindig éreztem, hogy nem ok nélkül történt velem az egész. Ahogy azt is tudtam, hogy ami velem megtörtént, mással is megesett már, ezért segíthetek más embereknek” – mondta. (forrás)

 Tényleg hihetetlen, hogy egy ilyen fiatal lány ennyire ügyes és okos, hogy túl tud járni az eszén. Nekem végig csak az járt a fejemben, mikor Evonitz először mondta, hogy "holnap nagy nap lesz", hogy vajon mire gondolhatott. Aztán később a rendőröktől megtudtam a választ, bár az a tény sokkolt, hogy akkor minden teljesen máshogy alakult volna.